"Másfél évig jártam egy pszichodráma csoportba, főleg önismereti
és személyiségfejlesztő gyakorlatokat végeztünk. Mivel korábban
gondom volt a beilleszkedéssel, rettegtem, hogy nem felelek meg
a főnököm elvárásainak - egy év alatt három munkahelyem volt,
de sehol sem éreztem jól magam -, először pszichológushoz mentem,
majd beiratkoztam egy 180 órás kurzusra" - meséli Kálmán,
aki 150 órás "terápián" van túl, és optimistán tekint
a jövőbe. Napi négy órában dolgozik ügyfélszolgálatosként, ám,
mint mondja, csak addig marad jelenlegi helyén, míg befejezi a
csoportterápiát, utána vált. "Jót tettek a foglalkozások,
kibeszéltem magamból a félelmeimet. Bár alapvetően nehezen nyílok
meg, pár hét után sikerült felvennem a ritmust, a beilleszkedéssel
érdekes módon itt nem voltak gondjaim. Láttam, hogy a többiek
hasonló problémákkal küzdenek - meséli a 30 éves férfi.
A pszichodráma csoportos foglalkozás, az ember nem egyetlen személlyel
osztja meg problémáit, hanem egy egész közösséggel. Nem párbeszédet
folytat - mint a pszichológussal -, hanem egyidejűleg több hasonló
élethelyzetben lévő társához szól, közösen keresnek megoldást
a gondjaikra - válaszolja Jamnik Judit pszichodráma-vezető, mentálhigiénés
szakember a kérdésre, miért alkalmas a munkahelyi stressz, a bizonytalanság
kezelésére a pszichodráma. Az önismereti módszer lényege, hogy
az egyén a valós élethelyzetekhez hasonló szituációkban, azokat
átélve választ kap kérdéseire, a lelki okokra, amelyek tetteit
meghatározzák, életkörülményeire hatással vannak. Mivel mindez
általában 15-25 fős csoportban történik, mások problémáit is átláthatja,
beleélheti magát a többiek helyzetébe, elemezheti saját - és mások
- viselkedését. Miért van erre szükség? Jamnik Judit a rendszerváltás
óta munkaerő-piaci reintegrációval is foglalkozik, munkanélkülieket
készít fel a visszatérésre, ám tapasztalatai szerint az alapvető
probléma ezen a téren évtizedek óta nem változik.
"Az emberek ugyanúgy csodálkoznak azon ma is, hogy megszűnik
a munkahelyük. Nincsenek felkészülve erre. Többségük azzal számol,
hogy kitanulja a szakmáját, aztán a nyugdíjig dolgozik. Sokukban
föl sem merül, hogy lépést tartsanak a változásokkal, továbbképezzék
magukat, fejlesszék képességeiket, nyitottak legyenek az újdonságokra"
- véli a szakember, hozzátéve, hogy a kudarcért (elbocsátás, tartós
munkanélküliség) sokan másokat okolnak, a munkaadóra vagy az államra
hárítva a felelősséget. Általánosítani persze nem szabad, hangsúlyozza,
de a tendencia e téren húsz év alatt nem változott. Véleménye
szerint az lehet a megoldás, ha a dolgozók lépést tartanak a korral,
figyelik, mikor, merre lehet nyitni, hogyan tudnak tovább lépni,
különösen most, amikor a cégek többsége minimalizálja a dolgozói
létszámot. "A legnagyobb gondot a lelkesedés, a motiváció
hiánya okozza" - teszi hozzá.
Akadnak olyanok, akiknek a pszichodráma-foglalkozás kötelező,
őket nehezebb motiválni. A munkaügyi központok uniós pályázati
pénzekből rendszeresen finanszíroznak tréningeket a munkaerő-piacról
korábban kiszorulóknak, a tartósan munkanélkülieknek, akik nehezen
tudnak visszatérni. "Akik így kerülnek hozzám, valamilyen
átképzésen, továbbképzésen fognak részt venni, a tréning számukra
kötelező. Először tudatosítani kell bennük, hogy változik az életük,
új irányt, szakmát kell választaniuk, ehhez pedig hozzátartozik
a tanulás is, hogy rendszeresen bejárnak az órákra" - mondja
a pszichodráma-vezető. Az átképzésben résztvevők pszichodráma
kurzusa általában rövid, húsz-harminc óra, ezt napi négy-öt órás
lebontásban egy hét alatt le lehet zavarni. Utókövetés nélkül
azonban majdhogynem haszontalan - véli Jamnik Judit. A mélyreható
változásokhoz a motiváció, lelkesedés mellett általában 140-180
óra, összesen egy-másfél év szükséges. Abban több szakmabeli is
egyetért, hogy a munkaerő-piacról frissen kikerülőkkel a legegyszerűbb
foglalkozni, mert ők még nem gubóztak be, mint a tartósan munkanélküliek
többsége. Utóbbiaknál az elkeseredettség gyakran depresszióval,
alkoholizmussal és egyéb lelki bajokkal, függőségekkel társulhat.
Gyakorlati kérdések
Hogyan zajlik egy pszichodráma-foglalkozás? A résztvevők alkatuknál
fogva könnyebben vagy épp nehezebben nyílnak meg, ezért bizalomépítő
gyakorlatokkal érdemes indítani, hogy zavartalan, fesztelen légkörben
kezdődjön a munka (ilyen például a vakvezető-gyakorlat, amikor
az egyik fél kézenfogva vezeti a másikat, akinek be van kötve
a szeme). A bizalomépítésben az is sokat segít, hogy az elején
elhangzik az alapszabály: minden, ami a foglalkozásokon elhangzik,
csoporttitok, nem szivároghat ki, csak a résztvevőkre tartozik.
Minden nap azzal kezdődik, hogy a csoport tagjai számba veszik
az előző foglalkozáson elért eredményeket, és kitűzik az újabb
célt, hogy a nap végére mit szeretnének elérni. A különböző gyakorlatok
- improvizációs feladatok egy-egy élethelyzetre, némajáték, önismereti
és készségfejlesztő játékok, bizalomépítő feladatok - során azonban
mindig adódhatnak váratlan események. Jamnik Judit szerint egy
20-25 fős csoportban a második-harmadik foglalkozás alkalmával
biztos, hogy valakinél felszínre törnek a rossz emlékek: fel nem
dolgozott gyász, válás, párkapcsolati problémák, családi gondok.
Ilyenkor az illető elérzékenyül, gyakran sírva fakad, szembesülnie
kell az érzéseivel, amelyeket addig esetleg elfojtott. A feldolgozásban
azonban már segítenek a többiek: mindig akad, aki már átélt hasonlót,
és azzal, hogy elmondja saját történetét, erősíti a másikat.
"Sokat vártam a pszichodráma-foglalkozásoktól, de a végén
elmaradt az átütő siker, nem erősödtem meg lelkileg" - meséli
Renáta, aki azok közé tartozik, akiknél a 140 órás csoportos terápia
nem bizonyult jó kiindulási alapnak. "Hiába jöttem rá, mi
vezetett ahhoz, hogy elbocsátottak a munkahelyemről és dolgoztam
fel az 'élményt', továbblépni már nem tudtam. Zárkózott vagyok,
nehezen nyílok meg. Talán ez volt a kudarc oka. Azóta eltelt két
hónap. Négy állásinterjún vagyok túl, de mindegyiken leblokkoltam"
- meséli a pénzügyi területen dolgozó 35 éves nő. A tréningen,
mint mondja, leginkább önismereti kérdésekkel foglalkoztak, érintőlegesen
a pályamódosítással járó problémákkal. Ám az esete rávilágít arra,
hogy a pszichodráma nem mindenki számára járható út, nem jól bevált
recept, csak lehetőség, hogy ha valaki változtatni akar az életén,
mások segítségével, társaságban és társasággal is megtehesse.
A siker azonban rajta múlik.
Forrás: HVG.hu